Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Iszlámról röviden

2010.08.15

"Belegondoltál-e már valaha, mi is az Iszlám? Ez az a vallás, amelynek alapja az igazság. Oly kútfője ez a tanulásnak, amelyből a bölcsesség és a tudás tör fel. Ez az a fény, amelyből a világosság támad. A fény Allah útja felé. Elvek és hitelvek alapja, amely kielégít mindenkit, aki az igazságot keresi élete során."

Imám Ali Ibn Abu Tálib (béke vele), Nahdzs Al-Balagha   

A muszlimok tisztelik és elismerik Jézust (béke vele), s Allah egyik nagy prófétájának tartják. A Korán több helyen említést tesz csodálatos fogantatásáról és az életében történt eseményekről, s nemcsak őt, de édesanyját, Máriát (béke vele) is tiszteli, s a világ négy legtisztább asszonya közt tartja számon (a másik három Fatima,Khadidzsa és Asziya).

"[Emlékezz arra], amikor az angyalok azt mondták: Ó, Mária! Allah téged választott ki és tett tisztává! Téged választott minden értelmes teremtmény asszonyai előtt."  [3:42]

A muszlimok az Iszlámot nem tekintik egy új vallásnak, hanem a régi próféták, Mózes vagy Jézus (béke velük) tanításai folytatásaként fogják fel a vallásukat, istenük, Allah pedig az Ó-és Újtestamentum Istene.

„Mondd: ’Hiszünk Allahban, és abban, ami [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldetett hozzánk és leküldtetett Ábrahámhoz, Iszmáelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és [izrael] törzseihez, és [hiszünk abban], amit Mózes, Jézus, és a próféták kaptak az Uruktól. Nem teszünk különbséget egyikük javára sem közülük. Mi [Allahnak] vetjük alá magunkat."   ˙3:84]

Iszlám ennek az egyetlen vallásnak a végső megtestesülése, ami Mohamed próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) megjelenésével teljesedett ki. Mekkában született 570 körül, s hamar jó hírnévre tett szert megbízhatósága és becsületessége folytán. Mélyen hívő volt és távol állt korának és szülőhelyének romlott erkölcseitől. 40 éves korában kapta az első kinyilatkoztatást Allahtól, feladata pedig ettől fogva az volt, hogy a Koránt, mint Allah szavát közvetítse az embereknek és az Iszlámra hívja népét és az egész emberiséget. Mohamed (Allah áldása és békéje rajta és a családján) ugyanis nemcsak a saját törzséhez küldetett, vagy Arábia népeihez, hanem az összes emberhez.
Az Iszlám azt tanítja, hogy minden ember tisztán születik, s nincs eredendő bűne. Senki nem felelős a mások bűneiért, s az életünk során elkövetett bűnökért mindig bocsánatot lehet kérni, ez a tawbah. A Korán sokat foglalkozik a kegyesség és a megbocsátás témájával, aminek a célja, hogy a Túlvilágon midnen ember a Mennyországba jusson és arra buzdít, hogy már az evilágon készüljünk a halálra és éljük az igazak és jók életét.

„A déluténra
Bizony, az ember kárvallott lesz,
Kivéve azokat, akik hisznek, jótetteket cselekszenek és az igazságot és állhatatosságot kötik egymás lelkére.”   [103. szúra]

Ez a vers a földi élet rövidségét van hivatva szimbolizálni, s azt, hogy mindenki, aki nem cselekszik aszerint, ahogy kell, kárvallott lesz. S hogy miként kell helyesen élni, az is benne van ebben a versben: arabul ez a két szó haqq és szabr, vagyis igazság és türelem. Igazságosnak lenni az élet minden helyzetében, s türelemmel visleni a balsorsot, ha kell.

Az Iszlámban a hívők a lelki megtisztulást imával és az Allahra való emlékezéssel keresik és nyerik el. Hisszük, hogy a teremtés nem céltalan volt, s mi, emberek okkal vagyunk itt ezen a világon, s ezek az okok vonatkoznak önmagunkra és másokra is: önmagunkban meg kell lelni a békét és a hitet, másokkal szemben pedig igazságosan és helyesen kell viselkedni, amiben a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) mutatott példát: ez a szunna, vagyis az ő életvitele és szokásai, amelyek útmutatóul szolgálnak minden muszlim számára. Az Iszlám két alappillére tehát a Korán és a szunna, Allah szava, és a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) életvitele, mondásai, tettei.  Hiszünk Allah kegyében és jóságában, hogy nem hagyta útmutatás nélkül a hívőket a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) halála után sem ezért kiválasztott embereket az ő családjából, az imámokat (béke velük), akik tovább vezették a közösséget. Ők értelmezték helyesen a Koránt és ők hagyományozták a hadithokat, vagyis a prófétai mondásokat. Bölcsességgel és tudással gazdagították a hívőket és segítettek nekik eligazodni az élet minden területén. Ők nem voltak próféták és Mohamed (Allah áldása és békéje rajta és a családján) alatt álltak, azonban Allah választottjaiként voltak vezetők. Manapság a tudás képviselői a vallásban a mollák ("papok") és ezek közül is a legtanultabbak, az Ayatollahhok. Ők nem tévedhetetlenek és a tudást nem Allah sugallata útján szerzik meg, hanem hosszú évtizedes tanulás során. Ők jogosultak a fatwák, vagyis vallási határozatok hozatalára, amiket a Koránból és a szunnából vezetnek le. Ezek kormányozzák egy hívő midennapjait.
Az Iszlám társadalomban fontos szerepet játszanak továbbá különböző alapelvek, ilyen a tudás megszerzése is. Számos hagyomány beszél azoknak a jutalmáról, akik nem sajnálják a fáradtságot a tanulásra, legyen az bármilyen témában is, sőt: a tudás megszerzése minden muszlim számára kötelesség. Egy hagyomány szerint aki egy idegen országba utazik, hogy tanuljon, az dzsihádot végez, ő maga pedig mudzsahed,  azaz harcos Allah útján.
Ilyen fontos alapelv a felelősség is, amit a Korán nagyon sokszor kihangsúlyoz. Nem vagyunk felelősek mások vétkeiért, annál inkább a magunkéért, s mindennel el fogunk számolni az Utolsó Ítélet Napján. A muszlimok hiszik, hogy Allah mindent lát és mindent hall, tud a tetteinkről és szavainkról, ismeri gondolatainkat, s az angyalok feljegyzik jó és rossz cselekedeteinket. Felelősséggel tartozunk másokkal szemben is: a szülő felelősséggel tartozik a gyermek, az uralkodó a nép irányába, a házastársak felelősséggel vannak egymás iránt. Ez az alapja az iszlám társadalomnak.
A gyakorlati életet a hit szempontjából 5 dolog határozza meg, ezek a hit oszlopai.
Ilyen a saháda, vagyis a hitvallás. Ezt letéve lesz valaki muszlim: „Ashadu an la ilaha illa Allah wa ashadu an Muhamamd Raszúl Allah” - "Vallom, hogy nincs isten csak Allah és vallom, hogy Mohamed az Ő prófétája" …Ezt el lehet mondani tanúk előtt is, de ha magunkban mondjuk el, akkor is muszlimnak számítunk. A saháda, vagyis tanúságtétel kulcsszava az őszinteség! Egy hagyomány szerint aki ezt elmondja, beléphet a Paradicsomba, azonban az értelmezések szerint ez nem a nyelvre, hanem a szívre vonatkozik. Amikor ezeket a szavakat kimondjuk, hinni kell bennük és eszerint kell élni és ekkor nyerhetjük el az üdvösséget. A saháda első része a tauhid, vagyis, hogy nem társítunk más isteneket Allahhal, akinek nincsen fia, felesége vagy apja.

„Mondd: ’Ó, Allah, az egyedülvaló,
Allah, az örökkévaló!
Nem nemzett és nem nemzetett.
És senki nem fogható hozzá.    [112. szúra]

Ha ezt hisszük, akkor hiszünk Allah egyedülvalóságában, ami az Iszlám legfontosabb és legalapvetőbb tana. A társítás, vagyis 'sirk' az a bűn, amvel valaki elküveti, s nem bánja meg, a hívő elhagyja az Iszlámot.

A következő pillér az ima.
A harmadik a böjt.
A negyedik a zakát, vagyis az ínségadó, amely a muszlim keresetének egy bizonyos százalékát jelenti. Ezt a szegényekre s a társadalom nélkülözőire kell fordítani.
Az ötödik pillér a zarándoklat.